Duna House Barométer: milyen adatokra épül a piaci kép

Hirdetési ár vagy eladási ár? Mit lehet kiolvasni a piaci kiadványokból és a tranzakciós adatokból, és mit nem?

Az árazásról szóló beszélgetés akkor érdemi, ha adat van alatta. Ennek két forrása van: a nyilvános statisztika és a közvetítői hálózatok saját tranzakciós adatköre. A kettő nem ugyanazt méri, és ez a különbség az, ami a legtöbb félreértést okozza.

A nyilvános statisztika - jellemzően a Központi Statisztikai Hivatal és az adóhivatal adataiból - a tényleges adásvételekről szól, viszont időbeli késéssel jelenik meg. A hirdetési adatok ennek ellenkezői: azonnal elérhetők, de nem azt mutatják, mennyiért kelt el egy ingatlan, hanem azt, mennyiért kínálják. A kettő között tartósan van eltérés, és a különbség a piaci ciklussal együtt változik.

A Duna House Barométer a hálózat rendszeres piaci kiadványa, amely a dh.hu barométer oldalán nyilvánosan elérhető; a hálózat saját, nagy mennyiségű tranzakciós adatára épül. Ennek az az előnye, hogy nem a hirdetési árakat összegzi, hanem a tényleges ügyletek adatait, és a nyilvános statisztikánál korábban ad képet.

Mit lehet ebből kiolvasni? Három dolgot, amelyek egy konkrét eladásnál számítanak. Az első az irányszám arról, hogy egy adott körzetben és kategóriában mennyi az ésszerű ársáv. A második az időtáv: mennyi idő alatt kelnek el jellemzően a hasonló ingatlanok, ami az eladó tervezéséhez kell. A harmadik az alku mértéke: mekkora a tipikus különbség a hirdetési és az eladási ár között - ez az irányár kialakításánál közvetlenül hasznosítható.

Mit nem lehet? Egyetlen ingatlan értékét nem lehet piaci átlagból megállapítani. Egy körzeti négyzetméterár kiindulópont, de a tájolás, az emelet, a kilátás, az állapot, a társasház minősége, a fűtés típusa és a szomszédság akár több tízszázalékos különbséget indokolhat ugyanabban az utcában. Egyedi ingatlanoknál - kevés összehasonlítható tranzakcióval - az adat önmagában nem elég, ott a piaci visszajelzés az első hetekben értékesebb minden statisztikánál.

Mire használja ezt tulajdonosként? Egyszerű módon: kérje el a saját ingatlanára készült összehasonlítást, és nézze meg, mely ingatlanokkal vetik össze. Ha az összehasonlított ingatlanok valóban hasonlóak - azonos körzet, méret, állapot, és lehetőleg valóban eladott ügyletek, akkor az ársáv megalapozott. Ha csak hirdetési árakból áll, akkor tudja, hogy felfelé torzíthat.

Ugyanez igaz az árkorrekcióra is: nem az a kérdés, hogy csökkenjen-e az ár, hanem hogy mit mutat az első négy hét adata. Ha nincs érdeklődés, az árról szól; ha van megtekintés, de nincs ajánlat, az jellemzően az ingatlan bemutatásáról vagy a célcsoportról.

Kapcsolódó kérdések

Hogyan határozza meg a közvetítő az irányárat?

A felelős árazás nem megérzésen alapul, hanem piaci összehasonlító elemzésen (CMA). A közvetítő összegyűjti a környék hasonló, eladó ingatlanjait, és több szempont szerint veti össze őket az Önével: mikrolokáció, épülettípus, alapterület, állapot, emelet és lift, erkély vagy kert, parkolás, tájolás, kilátás, energetika, a felújítás minősége és a hirdetési idő. Az összehasonlítás korrekciókkal dolgozik: ha a szomszéd utcai lakás felújított és liftes házban van, az Öné pedig felújítandó, a kettő négyzetméterára nem vethető össze egy az egyben. Fontos korlát, amit a korrekt elemzés mindig jelez: az aktív hirdetések kínálati árakat mutatnak, nem tényleges adásvételi árakat - a kettő között jellemzően van eltérés. Az elemzés végén nem egyetlen szám születik, hanem reális ársáv, jellemzően három forgatókönyvvel: gyors értékesítési sáv, reális piaci sáv és ambiciózus, hosszabb értékesítési idővel járó sáv. A döntés - hogy melyik szolgálja legjobban az Ön célját - mindig a tulajdonosé.

Mi az az összehasonlító piaci elemzés (CMA)?

Az összehasonlító piaci elemzés (angol rövidítéssel CMA) az adatalapú árazás alapdokumentuma. Lényege, hogy az ingatlan árát nem önmagában, hanem a piaci környezetéhez képest határozza meg. Az elemzés táblázatba gyűjti a környék hasonló, eladó ingatlanjait - jellemzően a következő adatokkal: távolság, típus, alapterület, állapot, szobaszám, irányár, négyzetméterár, a hasonlóság mértéke és a szükséges korrekció. A korrekció azt fejezi ki, hogy a különbségek (állapot, emelet, lift, erkély, parkolás, tájolás, energetika) mennyit érnek: két „ugyanolyan” lakás ára jogosan térhet el akár jelentősen is. A jó elemzés két dolgot mindig egyértelműen jelez. Egyrészt, hogy az aktív hirdetések kínálati árakat mutatnak, nem tényleges adásvételi árakat. Másrészt elkülöníti a tényt a becsléstől - ami feltételezés, azt feltételezésként kezeli. A CMA nemcsak az induló árazásnál hasznos: az értékesítés közben is ez adja a viszonyítási alapot, ha a piac visszajelzései alapján az árpozíció újragondolása merül fel.

A hirdetésekben látott árak megegyeznek a tényleges eladási árakkal?

Nem feltétlenül - és ez az egyik leggyakoribb árazási csapda. Amit a hirdetési portálokon lát, az kínálati ár: annyi, amennyit az eladó kérni szeretne. A tényleges adásvételi ár - amennyiért az ingatlan valóban gazdát cserél - az alku után alakul ki, és jellemzően eltér ettől. Ebből két gyakorlati következmény adódik. Ha a saját ingatlana árát a szomszédos hirdetésekhez igazítja, könnyen egy olyan árszinthez viszonyít, amelyen valójában senki nem ad el. A régóta hirdetett, irreálisan árazott ingatlanok „felfelé húzzák” a látszólagos piaci árat, miközben forgalmuk nincs. A másik következmény: az összehasonlításnál a hirdetési idő is beszédes adat. Egy hónapok óta változatlan áron hirdetett ingatlan nem árreferencia, hanem figyelmeztetés. A korrekt piaci elemzés ezért mindig jelzi, hogy kínálati árakkal dolgozik, és ahol lehet, a hirdetési időt, az árváltoztatások történetét és az érdeklődési adatokat is figyelembe veszi a reális ársáv meghatározásához.

Miért javasol a közvetítő árcsökkentést, és mi alapján?

Az ár a tulajdonos számára nem szakmai kérdés, hanem személyes: az otthonáról és a terveiről szól. Ezért a felelős közvetítő az árváltoztatást soha nem véleményként adja elő („szerintem drága”), hanem adatokkal készíti elő. Az adatok, amelyekre egy korrekt javaslat épül: a hirdetés megtekintései, a beérkezett hívások és üzenetek, a megtekintések száma, a konkrét vevői visszajelzések, az adatbázis-kiajánlások eredménye, a hasonló aktív hirdetések és fajlagos négyzetméterárak, valamint a hirdetési idő. A folyamat is számít: a jó közvetítő először jelzi, hogy összegyűjtötte az adatokat, részletes írásos összefoglalót küld, majd időt ad a feldolgozásra, és csak ezután beszélik át - összehasonlító ingatlanokkal, táblázattal. A cél, hogy Ön a mintát lássa az adatokban, és informált döntést hozhasson, ne nyomás alatt kelljen igent mondania. A tipikus jelzés, amire érdemes figyelni: a hirdetés megfelelő elérést kap, de az elérés nem alakul át komoly érdeklődéssé. Ez nem az ingatlan hibája - az árpozíció és a piac viszonyáról szól, és adatokkal kezelhető.

Mi az a Duna House Barométer?

A Duna House Barométer a hálózat rendszeres piaci kiadványa, amely a dh.hu barométer oldalán nyilvánosan elérhető. Alapja a hálózat saját tranzakciós adatköre, tehát tényleges ügyletek adatai, nem hirdetési árak. Ez a különbség lényeges. A hirdetési adatok azt mutatják, mennyiért kínálnak egy ingatlant, a tranzakciós adatok azt, mennyiért kelt el. A kettő között tartósan van eltérés, amelynek mértéke a piaci ciklussal változik. A nyilvános statisztika - a Központi Statisztikai Hivatal és az adóhivatal adatai - szintén tényleges adásvételeket mér, de időbeli késéssel jelenik meg. Egy konkrét eladásnál három dolog olvasható ki belőle: az ésszerű ársáv iránya az adott körzetben és kategóriában, a jellemző értékesítési időtáv, valamint a hirdetési és eladási ár közötti tipikus különbség. Amit nem ad meg: egyetlen ingatlan értékét. Ahhoz összehasonlító elemzés kell, amely konkrétan az adott ingatlan paramétereivel dolgozik.

Tovább a(z) Szolgáltatások és adatok rovatban

Vissza a Duna House áttekintőre

Tájékoztató tartalom, nem minősül ajánlatnak. A szolgáltatási csomagok és feltételek változhatnak; az aktuális feltételekről az iroda ad tájékoztatást.