Duna House Barométer: milyen adatokra épül a piaci kép
Hirdetési ár vagy eladási ár? Mit lehet kiolvasni a piaci kiadványokból és a tranzakciós adatokból, és mit nem?
Az árazásról szóló beszélgetés akkor érdemi, ha adat van alatta. Ennek két forrása van: a nyilvános statisztika és a közvetítői hálózatok saját tranzakciós adatköre. A kettő nem ugyanazt méri, és ez a különbség az, ami a legtöbb félreértést okozza.
A nyilvános statisztika - jellemzően a Központi Statisztikai Hivatal és az adóhivatal adataiból - a tényleges adásvételekről szól, viszont időbeli késéssel jelenik meg. A hirdetési adatok ennek ellenkezői: azonnal elérhetők, de nem azt mutatják, mennyiért kelt el egy ingatlan, hanem azt, mennyiért kínálják. A kettő között tartósan van eltérés, és a különbség a piaci ciklussal együtt változik.
A Duna House Barométer a hálózat rendszeres piaci kiadványa, amely a dh.hu barométer oldalán nyilvánosan elérhető; a hálózat saját, nagy mennyiségű tranzakciós adatára épül. Ennek az az előnye, hogy nem a hirdetési árakat összegzi, hanem a tényleges ügyletek adatait, és a nyilvános statisztikánál korábban ad képet.
Mit lehet ebből kiolvasni? Három dolgot, amelyek egy konkrét eladásnál számítanak. Az első az irányszám arról, hogy egy adott körzetben és kategóriában mennyi az ésszerű ársáv. A második az időtáv: mennyi idő alatt kelnek el jellemzően a hasonló ingatlanok, ami az eladó tervezéséhez kell. A harmadik az alku mértéke: mekkora a tipikus különbség a hirdetési és az eladási ár között - ez az irányár kialakításánál közvetlenül hasznosítható.
Mit nem lehet? Egyetlen ingatlan értékét nem lehet piaci átlagból megállapítani. Egy körzeti négyzetméterár kiindulópont, de a tájolás, az emelet, a kilátás, az állapot, a társasház minősége, a fűtés típusa és a szomszédság akár több tízszázalékos különbséget indokolhat ugyanabban az utcában. Egyedi ingatlanoknál - kevés összehasonlítható tranzakcióval - az adat önmagában nem elég, ott a piaci visszajelzés az első hetekben értékesebb minden statisztikánál.
Mire használja ezt tulajdonosként? Egyszerű módon: kérje el a saját ingatlanára készült összehasonlítást, és nézze meg, mely ingatlanokkal vetik össze. Ha az összehasonlított ingatlanok valóban hasonlóak - azonos körzet, méret, állapot, és lehetőleg valóban eladott ügyletek, akkor az ársáv megalapozott. Ha csak hirdetési árakból áll, akkor tudja, hogy felfelé torzíthat.
Ugyanez igaz az árkorrekcióra is: nem az a kérdés, hogy csökkenjen-e az ár, hanem hogy mit mutat az első négy hét adata. Ha nincs érdeklődés, az árról szól; ha van megtekintés, de nincs ajánlat, az jellemzően az ingatlan bemutatásáról vagy a célcsoportról.