1% vagy 4%? Így hasonlítson össze két közvetítői ajánlatot

2026. október 9.

A százalékok önmagukban nem összehasonlíthatók - a mögöttes munka és a végén Önnél maradó összeg az. Egy számolás, amelyet a saját ingatlanára is elvégezhet.

„Miért fizessek 4%-ot, ha X megcsinálja 1%-ért?” - ez a kérdés teljesen jogos, és aki felteszi, az jól teszi: megnézte a piacot. A válaszhoz azonban két dolgot kell szétválasztani, mert az „1% kontra 4%” összevetés önmagában értelmetlen - nem ugyanannak a szolgáltatásnak a két áráról van szó.

Az első kérdés: mit tartalmaz a díj? A hirdetésfeladás és a kulcsátadás között feladatok sora van - adatalapú árazás, professzionális hirdetési anyag, aktív vevőkeresés, vevőszűrés, mutatások, alkukezelés, írásos ajánlat és biztosíték, szerződéskötés, birtokbaadás. Ezek nem tűnnek el attól, hogy a díj alacsonyabb. Vagy más végzi el őket, vagy Ön, vagy senki - és a harmadik eset a legdrágább.

A második kérdés: mi az összehasonlítás alapja? Nem a díj, hanem az, hogy mennyi marad Önnél a végén. A díjkülönbség fix és előre látható. Az eladási ár különbsége és a meghiúsulás kockázata nem az - és általában nagyobb tétel.

Ezt érdemes számszerűsíteni. Példa 60 millió forintos irányárnál: az 1%-os díj 600 000 Ft, a 4%-os 2 400 000 Ft - a különbség 1 800 000 Ft, az ár 3%-a. A magasabb díj tehát akkor térül meg, ha a teljes körű értékesítés 3%-kal jobb végső árat hoz, vagy megelőz egy 3%-os alkuengedményt. 60 milliónál ez 1,8 millió forint - nagyságrendileg egyetlen alkukör tétje. Ez a számolás keret, nem ígéret: senki nem garantálhat jobb árat. De a kérdést a helyére teszi: reális-e, hogy a profi árazás, a szélesebb vevőelérés és főleg a professzionális alkukezelés hoz ekkora különbséget?

Két tétel ráadásul egyik százalékban sem jelenik meg. Az idő: amíg az ingatlan a piacon áll, az készenlétet, bizonytalanságot, adott esetben párhuzamos terheket jelent. És a meghiúsult ügylet: egy visszalépő vevő után az újraindított értékesítés hónapokba kerülhet.

A gyakorlati tanács: ne a százalékokat hasonlítsa össze, hanem tegye fel mindkét szolgáltatónak ugyanazokat a kérdéseket. Ki tárgyal az áron a vevővel? Mi történik, ha négy hét alatt nincs komoly érdeklődő? Ki szűri a vevőket, és mi történik a szóbeli „megveszem” és az aláírás között? Kérje írásban mindkettőjüktől, mit vállalnak és mennyi idő alatt. Ami írásban is vállalható, az általában meg is történik - és a két szám mögötti két valóság ekkor válik láthatóvá.

jutalékösszehasonlításkalkulációolcsó közvetítő